STATUS QUO

A pályakezdő Flót felveszik ingatlanügynöknek, ő pedig kemény munkával igyekszik meghálálni a főnökei bizalmát, akik az adminisztrációt is rásózzák az asszisztens felmondása után, miközben otthon várják a háztartási feladatok, a párja viszont nem érti, miért panaszkodik folyton fáradtságra…
Egy másik Fló gyakornok lesz egy drogériában, ahol a főnöke egyre furcsábban viselkedik vele, ő pedig amiatt szorong, hogy vajon megfelelően reagált-e a kétértelmű megjegyzésekre és a kellemetlen érintésekre…
Egy harmadik Fló kezdő színészként egy menő művészszínházba szerződik, ahol mindenben próbál megfelelni az elismert rendező elvárásainak, így az ellen sem emel kifogást, hogy egy szál semmiben kell fotózkodnia – természetesen művészi okokból…
A három fiatalnak csupa bizonytalan helyzetben kell helytállnia, egy dologban azonban biztosak: nem szeretik, ha Flónak szólítják őket, és ezt szóvá is teszik – ám a főnökeiket ez kevéssé hatja meg, elvégre minden Florian Flo, nem?
A váltakozó történetszálak révén három különböző miliőből érkező fiatalember magánéleti és munkahelyi megpróbáltatásait követjük végig egy, az általunk ismertre kísértetiesen hasonlító társadalomban, amelynek kárvallottjai történetesen a férfiak, így a darab a status quót izgalmasan a feje tetejére állítva mutat rá a patriarchális berendezkedés abszurditásaira. A szerző elképzelése szerint mindhárom főszerepet ugyanaz a fiatal színész alakítja.
A darab német nyelvű szövegkönyve ügynökségünknél elérhető.